1. rész, az odaút

 
A hivatalos, CeBIT 2009-es beszámolónk mellett, úgy gondoltuk, irhatnánk az utazásról, és arról, mit tapasztaltunk út közben. Kirándulás Hamburgban, katasztrófális cseh utak és szlovák maffizók egyaránt szerepelnek az utibeszámolónkban:

 
Péntek este 8 óra körül indultunk a szerkesztőségből. Hideg volt, de legalább az eső nem esett, így joggal bízhattunk abban, hogy nagyjából 12 óra elteltével, már egy hannoveri kávézóban csücsülhetünk. Mondanom sem kell, hogy a 12-ből majd 15 óra lett, pedig siettünk ahogy a lehetőségek engedték. Az első fennakadást egy szlovák benzinkútnál szenvedtük el, ahol autópálya matricát szerettünk volna beszerezni. Ketten bementünk a kútra és kértem egy 4 naposat. Odaát ugye euróban mérik az árakat, így egy ötöst kértek. Szerencsére az eladó tudott magyarul (nem voltunk meglepve) viszont számlát nem tudott adni. Először azt hittem nem érti amit mondok, de kiderült érti, csak náluk nincs számla. Van blokk, lebélyegezve, ezt el lehet számolni, rendes költség bizonylat. Eltelt pár perc mire megértettem, remélem az APEH is így lesz ezzel. A kocsihoz visszaérve vettük észre, hogy két A8-as áll mögöttünk, mindenféle gengszterekkel tele. Gyorsan odébbálltunk és rágyújtottunk, amikor a kocsiban maradt kollégánk jelezte, hogy az egyik rosszarcú egy kis elemlámpával vizsgálgatta a kúton álló kocsikat. Szerencsére az ő jelenléte elég volt ahhoz, hogy ne törjék fel, vagy vigyék el az autót.. Szép kezdet..
 
A szlovák autópálya nagyjából olyan, mint a miénk, azzal az aprócska különbséggel, hogy Bratislava nagyjából 20 perc alatt keresztülszelhető…
 
Átérve Csehországba már más a helyzet. Az egy dolog, hogy nem lehet matricát venni, mert éjjel nincs nyitva a shop. Az is egy dolog, a vacak 400km autópálya hálózatra annyi pénzt szednek, mint mi itthon 1100-ra. (átszámolva ugyanúgy kb. 1200 Ft. a matrica) Az viszont mélységesen felháborító, hogy az „autópálya” külső sávja használhatatlan. Nagyjából kétméternként van benne egy betoldás, amitől olyan, mint a régi M7 volt. Lehet, hogy a magyarok eladták a régi utat a cseheknek?? Szóval lehet menni a belsőben, ez ott megszokott. Mindenki ott megy, max ha gyorsabb autó van mögötte, lehúzódik míg megelőzik.
 
Prágában nincs elkerülő gyűrű, így megnéztük a várost is, szerencsére hajnalban értünk oda, így nem volt szinte semmi forgalom.
 
Prága után nincs autópálya, így Németországba egy fain hegyi szerpentinen lehet átjutni. Ez térkép szerint rövid és széles szakasz, valóságban viszont hosszú és kegyetlen kanyargós.
 
A ködben nagyjából 30 méter a látótávolság, bár az utat nem lehet eltéveszteni, mivel kétoldalt kb 60 centis hófal van. (ahol nincs hófal, ott havas táj és szakadó hóesés segít..) A kb. 100-120 kilométer röpke 3 óra alatt megtehető, persze se benzinkút, se pihenő nincs út közben..
 
 
 
 
 
 
 
 
Aztán egyszercsak eloszlott a köd, kiszélesedett az út 2x3 sáv + leállóra. Ekkor gyanús volt, hogy Németországban lehetünk, bár a korábbi ködben nem látszott az ex határ.. Szóval széles utak, gátlástalan száguldás és biztonság fogadott minket 3 országgal odébb. Hannoverig nem történt semmi, csak haladtunk, haladtunk és haladtunk. Volt néhány sebesség korlátozó tábla, így helyenként csak 130-cal lehetett menni, ami ugye idehaza a felső határ.. Apropó sebesség. A 130-as tempó ott a külső sávhoz elég, a középsőben már illik, 150-160-nal menni. Belülre nem merészkedtünk, mert olyan tempóban húztak el ott a kocsik, hogy a márkajelzés sem látszott rajtuk. Más világ..
 
Az üzemanyag beszerzése minden alkalommal galibát okozott, így volt ez az első német kútnál is. Telenyomtam a kocsit, aztán, mint aki jól végezte dolgát bementem fizetni. Hanyag eleganciával nem néztem meg hányas fejnél álltam meg, így a hölgy érdeklődésére csak egy őőőő volt a válaszom. Ekkor nem letorkolt, de még csak rosszallóan sem nézett rám, megkérdezte milyen autó. Ekkor az előtte lévő monitoron elkezdte nyomogatni a kamerák képét és megkerestük a miénket. Ekkor kisebb vita alakult ki, hogy szerinte az 5-ös a miénk, szerintem meg a 8-as (sötétben minden autó egyforma elölről nézve). Végül kiderül, a másik dízelt tankolt, így kizárásos alapon a 8-as nyert. Jót nevettünk és mindenki ment a maga dolgára.. 
 
Néhány óra múlva ismét megálltunk tankolni egy kedves kisvárosban, ahol a töltőállomás shopjában egy őszes úriember nézelődött. Amikor meglátta a velünk lévő hölgyet, azonnal előkapott egy szál szegfűt és boldog nőnapot kívánt! Elképesztő. Ott álltunk, halál fáradtan és köpni nyelni nem tudtunk. Itthon miért nem ilyen kedvesek az emberek?
 
Beérve Hannoverbe azt hittük nagy dugó, torlódások és parkolóhely vadászat vár ránk. Tévedtünk. A németek ugyanis okosak. Reggel 7-től, délután 4-ig a CeBIT-re vezető !!!autópálya!!! (merthogy van külön CeBIT Autobahn) egyirányúsítva van befelé, így az odaérkezők 8 sávon tódulhatnak. A CeBIT területére érve kb. 50 ember csak azzal foglalkozik, hogy a parkolást vezényeljék. Szalagok, kukásmellények, bóják és valahogy percek alatt már egy fedett parkolóban álltunk. Ekkor futott át az agyamon a gondolat, hogy miért néznek ránk úgy, mintha a balkánról jöttünk volna… mert onnan jöttünk…
 

Folytatása következik.. 

A bejegyzés trackback címe:

https://hardver-teszt.blog.hu/api/trackback/id/tr15999105

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása